Regulations index

A szakdolgozat leadása és megvédése

A véglegesített szakdolgozatot első bírálatra az akadémiai programban megadott időpontban spirálkötésben kell leadni az Intézet titkárságán. Ezzel egyidőben a szakdolgozat digitális verzióját feltölti a GoogleClassroom megfelelő felületére.

A szakirodalmi hivatkozás és az irodalomjegyzék formai követelményeit a konzulensek saját tudományterületük elfogadott normái alapján maguk határozzák meg.

A szemléltetés formai követelményei. A dolgozat szöveges része grafikonokkal, ábrákkal, táblázatokkal, esetleg térképekkel, színes képekkel tehető szemléletessé és igényesebbé. Ezek nagysága lehetőleg ne haladja meg az A4-es lap felét, háromnegyedét. Egész, vagy többoldalas szemléltetéseket, táblázatokat a mellékletben kell elhelyezni.

1. A képleteket a margótól 3 cm-re célszerű elhelyezni, amelyeket (ha több van belőle) számozni kell a sor végén kerek zárójelek között. A képlet elemeit jelmagyarázattal kell ellátni.
2. Az ábrákat arányosan a lap közepén kell elhelyezni. Alul sorszámmal, címmel és hivatkozással (forrás!) kell ellátni.
3. A táblázatokat a jobb felső sarokban kell sorszámozni. A táblázat felett, középen cím, a táblázat alatt hivatkozás (forrás!).

Formai követelmények

A szakdolgozat szöveges részének formai követelményei:

1. Papírméret: A 4.
2. Betűtípus: Times New Roman.
3. Betűméret: főszöveg 12pt, jegyzet 10pt.
4. Sortávolság: 1,5.
5. Lapszél: bal 3 cm, a többi 2,5 cm.
6. A fejezetek címe középre, a többi cím a baloldalra kerül.
7. Minden fő fejezet új oldalon kezdődik. A fejezetek és alfejezetek címei élesen elkülönülnek el a főszövegtől (félkövér betű, a főszövegnél 1-2pt-tal nagyobb betűméret). A fejezetcímek előtt és után egy-egy sor üresen marad.
8. A szakdolgozatban lábjegyzeteket kell alkalmazni nem végjegyzeteket.

A szakdolgozat felépítése

A szakdolgozatnak a következő egységeket kell tartalmaznia:

1. „Szakdolgozati feladatkiírás” (1. sz. melléklet) - Az Intézet titkárságától kapott „Szakdolgozat feladatkiírás” lapot a szakdolgozat első oldalaként be kell kötni a szakdolgozatba.
2. „Konzultációs lap” (2. sz. melléklet) - A feladatkiírás után második lapként a konzultációs lapot a szakdolgozatba be kell köttetni.
3. „Eredetiség-nyilatkozat” (3. sz. melléklet) - A hallgatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a szakdolgozatban foglaltak a saját munkájának az eredményei. A nyilatkozatot a szakdolgozatba a feladatkiírás és a konzultációs lap után be kell köttetni.
4. Belső címlap - A belső címlap a következőket tartalmazza: Az Intézet neve, a szakdolgozat címe, a szerző neve, szakja, a konzulens oktató neve, beosztása, a szakdolgozat helye és a benyújtás éve.
5. Tartalomjegyzék - a fejezetek (1., 2., ....), alfejezetek (1.1., 2.1., …), szakaszok (1.1.1., … 2.1.1.,….), esetleg ezen belüli pontok (1.1.1.1., 1.1.1.2., …..) címét és pontos oldalszámát tartalmazza.
6. Az esetleges mottót, köszönetnyilvánítást a dolgozat elején kell elhelyezni, ezek terjedelme a főszöveghez nem számítható.
7. Bevezetés (kb. 2-3 oldal terjedelemben) tartalmazza a dolgozat témakörének a címnél részletesebb meghatározását, a témaválasztás indoklását, a megoldásra váró elméleti és gyakorlati kérdések, feladatok, problémák felvázolását, a téma feldolgozásához felhasznált kutatási módszerek, empirikus vizsgálati eszközök rövid bemutatását, a kidolgozás menetének és logikájának, a tartalmi rész felépítésének rövid ismertetését. Utalhat arra, hogy valamilyen ok miatt a címben jelzett témához kapcsolódó területek közül mire nem tér ki a szakdolgozat.
8. A szakdolgozat fő része a szakdolgozati téma fejezetekre bontott kifejtését tartalmazza. A szakirodalmi összefoglalóban tartalmazza a szakdolgozat középpontjában álló téma tárgyalásához szükséges, a szakirodalomban addig megjelent fogalmakat, elméleti modelleket, empirikus vizsgálati eredményeket. Célja annak bizonyítása, hogy a szerző ismeri és szintetizálni tudja a témában megjelent szakirodalmat. A különböző megközelítések leírásán kívül tartalmazza a szakdolgozat írójának személyes álláspontját és kritikai értékelését is. Saját kutatási eredményeket mutat be és személyes állásfoglalást tartalmaz a szakirodalomra támaszkodva.
9. Összefoglalás. A dolgozat eredményeinek összegzését, a feltett kérdésekre, problémákra adott válaszok rendszerezését, a téma további vizsgálatának lehetőségét tartalmazza, 3-10 oldalban.
10. Irodalomjegyzék. Tartalmazza mindazon könyvet, folyóiratot, szakdolgozatot, kéziratot, internetes és egyéb irodalmat, amelyeket a hallgató a szakdolgozat készítése során részben vagy teljes egészében elolvasott, felhasznált. Ez vonatkozik a szövegközi ábrák, táblázatok, a közölt statisztikai adatok és mellékletek szakirodalmi forrásaira is.
11. Idegen nyelvű összefoglaló (német/angol/francia, 0.5 - 1 oldal terjedelemben).
12. Mellékletek, Függelékek. Azon ábrák, táblázatok, illusztrációk, kérdőív, interjúvázlat, stb., amelyek a dolgozat megértéséhez szükségesek, de formájuk és/vagy terjedelmük miatt a mellékletben való elhelyezésük indokolt. A mellékletekre, függelékekre, jegyzetapparátusra, bibliográfiára vonatkozóan terjedelmi megkötés nincs.

A „Konzultációs lapon” a szakdolgozat beadása előtt a konzulens aláírásával igazolja, hogy a hallgató a szakdolgozat elkészítése során rendszeresen konzultált vele, és amennyiben megfelelő szakmai színvonalúnak ítéli a dolgozatot, ezt a megfelelő rubrikában aláírásával jelzi. A nem beadhatónak ítélt dolgozat bírálatra nem adható ki, módosítás után benyújtására csak a következő záróvizsga időszakban van lehetőség.

Szakdolgozati konzultációk a konzulensekkel való megegyezés, időbeosztás alapján történnek. A konzulensek minden tanítási hónapban jegyzik a konzultációkat (ld. a „Konzultációs lap”-ot; 2. sz. melléklet). A hallgató kidolgozza a szakdolgozat részletes vázlatát, szakirodalmat, adatokat gyűjt, ezeket feldolgozza.

A konzulenst a hallgató kéri fel. Külső konzulens a témában jártas, más felsőoktatási intézményben oktató, kutató szakember is lehet. A szakmai gyakorlathoz kapcsolódó, gyakorlati témát elemző szakdolgozat konzulense kivételes esetben, rektori engedéllyel a témában jártas, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember is lehet.

A téma leadása, a „Szakdolgozati feladatkiírás” (1. sz. melléklet) kitöltése után, nyomtatott formában, aláírással ellátva történik. Határidő: június 20. Felelős: hallgató. A leadott témákat a Kari Tanács hagyja jóvá.

A konzulens oktatók által előre megadott, illetve jóváhagyott témától eltérő témát akkor választhat a hallgató, ha azt a konzulens engedélyezte.

Az Intézet a hirdetőn közzéteszi az aktualizált, konzulens oktatókhoz rendelt szakdolgozati témajavaslatokat, illetve azokat a témákat, amelyeket a konzulens oktatók javasoltak, figyelembe véve a hallgatók érdeklődését. A szakdolgozati témák kifüggesztésének határideje: június 1. A témakiírás felelőse a dékán.

A szakdolgozat készítésének menete

A szakdolgozat témájának kiválasztására, kutatással való megalapozására, a szakirodalom tanulmányozására és a szakdolgozat megírására minimum két félév áll a hallgató rendelkezésére.

A szakdolgozat megvédése licenciátusi / magiszteri záróvizsga része.

A szakdolgozat a szakirodalomban való jártasságon túlmenően azt is tanúsítja, hogy a hallgató képes a szakirodalom feldolgozásával ismereteit önállóan alkalmazni, önálló következtetéseket, javaslatokat megfogalmazni.

A szakdolgozat olyan írásbeli dolgozat, amely a szak, szakirány diszciplínáihoz kapcsolódó elméleti-általános témakört feldolgozó, vagy a szakmai gyakorlathoz kapcsolódó, gyakorlati témát elemző önálló munka.

Jelen szabályzat hatálya a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben folyó licenciátusi és magiszteri képzésekre terjed ki.

Funcționarea Institutului este determinată și de așteptările și dispozițiile Bisericilor susținătoare.

Membrii comunității academice trebuie să respecte în mod obligatoriu normele Cartei ITP și ale altor regulamente și legi în vigoare: Legea educației naționale, Codul Muncii, respectiv toate acele norme, care reglementează activitatea didactică, de cercetare, de organizare a învățământului, activitatea administrativă și alte activități din cadrul ITP.

Normele Codului Etic au un caracter obligatoriu pentru comunitatea academică, (cadre didactice și de cercetare, studenți, personal tehnico-administrativ) și pentru toți cei care desfășoară orice fel de activitate în cadrul ITP.

I. Principii fundamentale

Codul Etic al Institutului Teologic Protestant se bazează pe sistemul valoric protestant creștin și reglementează cerințele vieții academice, ca de exemplu libertatea academică, autonomia personală, dreptatea și echitabilitatea, responsabilitatea, meritele profesionale, priceperea, cinstea și onestitatea, claritatea, caritatea, respectul și toleranța.