A licenciátusi és magiszteri szakdolgozat elkészítésének szabályzata

A szakdolgozat olyan írásbeli dolgozat, amely a szak, szakirány diszciplínáihoz kapcsolódó elméleti-általános témakört feldolgozó, vagy a szakmai gyakorlathoz kapcsolódó, gyakorlati témát elemző önálló munka.

A szakdolgozat főszövegének terjedelme (mellékletek és függelék kivételével) minimálisan 40 max. 80 oldal (2/4 nyomdai ív, 80000/160000 karakter), a magiszteri dolgozat terjedelme pedig minimálisan 50 oldal.

A szakdolgozat készítésének menete

A szakdolgozat témájának kiválasztására, kutatással való megalapozására, a szakirodalom tanulmányozására és a szakdolgozat megírására minimum két félév áll a hallgató rendelkezésére.

A konzulens oktatók által előre megadott, illetve jóváhagyott témától eltérő témát akkor választhat a hallgató, ha azt a konzulens engedélyezte.

A konzulenst a hallgató kéri fel. Külső konzulens a témában jártas, más felsőoktatási intézményben oktató, kutató szakember is lehet. A szakmai gyakorlathoz kapcsolódó, gyakorlati témát elemző szakdolgozat konzulense kivételes esetben, rektori engedéllyel a témában jártas, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember is lehet.

A „Konzultációs lapon” a szakdolgozat beadása előtt a konzulens aláírásával igazolja, hogy a hallgató a szakdolgozat elkészítése során rendszeresen konzultált vele, és amennyiben megfelelő szakmai színvonalúnak ítéli a dolgozatot, ezt a megfelelő rubrikában aláírásával jelzi. A nem beadhatónak ítélt dolgozat bírálatra nem adható ki, módosítás után benyújtására csak a következő záróvizsga időszakban van lehetőség.

A témaváltoztatást a hallgatónak írásban kell kérelmeznie a konzulens tanár jóváhagyásával. A kérést a Kari Tanács bírálja el. Határidő után érkezett témaváltoztatási kérelmek esetén a szakdolgozat "nem elfogadott"-nak minősül, és a hallgatónak új téma választásával kell újrakezdenie a folyamatot.

A szakdolgozat felépítése

A szakdolgozatnak a következő egységeket kell tartalmaznia:

1. „Szakdolgozati feladatkiírás” (1. sz. melléklet) - Az Intézet titkárságától kapott „Szakdolgozat feladatkiírás” lapot a szakdolgozat első oldalaként be kell kötni a szakdolgozatba.
2. „Konzultációs lap” (2. sz. melléklet) - A feladatkiírás után második lapként a konzultációs lapot a szakdolgozatba be kell köttetni.
3. „Eredetiség-nyilatkozat” (3. sz. melléklet) - A hallgatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a szakdolgozatban foglaltak a saját munkájának az eredményei. A nyilatkozatot a szakdolgozatba a feladatkiírás és a konzultációs lap után be kell köttetni.
4. Belső címlap - A belső címlap a következőket tartalmazza: Az Intézet neve, a szakdolgozat címe, a szerző neve, szakja, a konzulens oktató neve, beosztása, a szakdolgozat helye és a benyújtás éve.
5. Tartalomjegyzék - a fejezetek (1., 2., ....), alfejezetek (1.1., 2.1., …), szakaszok (1.1.1., … 2.1.1.,….), esetleg ezen belüli pontok (1.1.1.1., 1.1.1.2., …..) címét és pontos oldalszámát tartalmazza.
6. Az esetleges mottót, köszönetnyilvánítást a dolgozat elején kell elhelyezni, ezek terjedelme a főszöveghez nem számítható.
7. Bevezetés (kb. 2-3 oldal terjedelemben) tartalmazza a dolgozat témakörének a címnél részletesebb meghatározását, a témaválasztás indoklását, a megoldásra váró elméleti és gyakorlati kérdések, feladatok, problémák felvázolását, a téma feldolgozásához felhasznált kutatási módszerek, empirikus vizsgálati eszközök rövid bemutatását, a kidolgozás menetének és logikájának, a tartalmi rész felépítésének rövid ismertetését. Utalhat arra, hogy valamilyen ok miatt a címben jelzett témához kapcsolódó területek közül mire nem tér ki a szakdolgozat.
8. A szakdolgozat fő része a szakdolgozati téma fejezetekre bontott kifejtését tartalmazza. A szakirodalmi összefoglalóban tartalmazza a szakdolgozat középpontjában álló téma tárgyalásához szükséges, a szakirodalomban addig megjelent fogalmakat, elméleti modelleket, empirikus vizsgálati eredményeket. Célja annak bizonyítása, hogy a szerző ismeri és szintetizálni tudja a témában megjelent szakirodalmat. A különböző megközelítések leírásán kívül tartalmazza a szakdolgozat írójának személyes álláspontját és kritikai értékelését is. Saját kutatási eredményeket mutat be és személyes állásfoglalást tartalmaz a szakirodalomra támaszkodva.
9. Összefoglalás. A dolgozat eredményeinek összegzését, a feltett kérdésekre, problémákra adott válaszok rendszerezését, a téma további vizsgálatának lehetőségét tartalmazza, 3-10 oldalban.
10. Irodalomjegyzék. Tartalmazza mindazon könyvet, folyóiratot, szakdolgozatot, kéziratot, internetes és egyéb irodalmat, amelyeket a hallgató a szakdolgozat készítése során részben vagy teljes egészében elolvasott, felhasznált. Ez vonatkozik a szövegközi ábrák, táblázatok, a közölt statisztikai adatok és mellékletek szakirodalmi forrásaira is.
11. Idegen nyelvű összefoglaló (német/angol/francia, 0.5 - 1 oldal terjedelemben).
12. Mellékletek, Függelékek. Azon ábrák, táblázatok, illusztrációk, kérdőív, interjúvázlat, stb., amelyek a dolgozat megértéséhez szükségesek, de formájuk és/vagy terjedelmük miatt a mellékletben való elhelyezésük indokolt. A mellékletekre, függelékekre, jegyzetapparátusra, bibliográfiára vonatkozóan terjedelmi megkötés nincs.

A szakdolgozat felépítése

A szakdolgozatnak a következő egységeket kell tartalmaznia:

1. „Szakdolgozati feladatkiírás” (1. sz. melléklet) - Az Intézet titkárságától kapott „Szakdolgozat feladatkiírás” lapot a szakdolgozat első oldalaként be kell kötni a szakdolgozatba.
2. „Konzultációs lap” (2. sz. melléklet) - A feladatkiírás után második lapként a konzultációs lapot a szakdolgozatba be kell köttetni.
3. „Eredetiség-nyilatkozat” (3. sz. melléklet) - A hallgatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a szakdolgozatban foglaltak a saját munkájának az eredményei. A nyilatkozatot a szakdolgozatba a feladatkiírás és a konzultációs lap után be kell köttetni.
4. Belső címlap - A belső címlap a következőket tartalmazza: Az Intézet neve, a szakdolgozat címe, a szerző neve, szakja, a konzulens oktató neve, beosztása, a szakdolgozat helye és a benyújtás éve.
5. Tartalomjegyzék - a fejezetek (1., 2., ....), alfejezetek (1.1., 2.1., …), szakaszok (1.1.1., … 2.1.1.,….), esetleg ezen belüli pontok (1.1.1.1., 1.1.1.2., …..) címét és pontos oldalszámát tartalmazza.
6. Az esetleges mottót, köszönetnyilvánítást a dolgozat elején kell elhelyezni, ezek terjedelme a főszöveghez nem számítható.
7. Bevezetés (kb. 2-3 oldal terjedelemben) tartalmazza a dolgozat témakörének a címnél részletesebb meghatározását, a témaválasztás indoklását, a megoldásra váró elméleti és gyakorlati kérdések, feladatok, problémák felvázolását, a téma feldolgozásához felhasznált kutatási módszerek, empirikus vizsgálati eszközök rövid bemutatását, a kidolgozás menetének és logikájának, a tartalmi rész felépítésének rövid ismertetését. Utalhat arra, hogy valamilyen ok miatt a címben jelzett témához kapcsolódó területek közül mire nem tér ki a szakdolgozat.
8. A szakdolgozat fő része a szakdolgozati téma fejezetekre bontott kifejtését tartalmazza. A szakirodalmi összefoglalóban tartalmazza a szakdolgozat középpontjában álló téma tárgyalásához szükséges, a szakirodalomban addig megjelent fogalmakat, elméleti modelleket, empirikus vizsgálati eredményeket. Célja annak bizonyítása, hogy a szerző ismeri és szintetizálni tudja a témában megjelent szakirodalmat. A különböző megközelítések leírásán kívül tartalmazza a szakdolgozat írójának személyes álláspontját és kritikai értékelését is. Saját kutatási eredményeket mutat be és személyes állásfoglalást tartalmaz a szakirodalomra támaszkodva.
9. Összefoglalás. A dolgozat eredményeinek összegzését, a feltett kérdésekre, problémákra adott válaszok rendszerezését, a téma további vizsgálatának lehetőségét tartalmazza, 3-10 oldalban.
10. Irodalomjegyzék. Tartalmazza mindazon könyvet, folyóiratot, szakdolgozatot, kéziratot, internetes és egyéb irodalmat, amelyeket a hallgató a szakdolgozat készítése során részben vagy teljes egészében elolvasott, felhasznált. Ez vonatkozik a szövegközi ábrák, táblázatok, a közölt statisztikai adatok és mellékletek szakirodalmi forrásaira is.
11. Idegen nyelvű összefoglaló (német/angol/francia, 0.5 - 1 oldal terjedelemben).
12. Mellékletek, Függelékek. Azon ábrák, táblázatok, illusztrációk, kérdőív, interjúvázlat, stb., amelyek a dolgozat megértéséhez szükségesek, de formájuk és/vagy terjedelmük miatt a mellékletben való elhelyezésük indokolt. A mellékletekre, függelékekre, jegyzetapparátusra, bibliográfiára vonatkozóan terjedelmi megkötés nincs.

A szemléltetés formai követelményei. A dolgozat szöveges része grafikonokkal, ábrákkal, táblázatokkal, esetleg térképekkel, színes képekkel tehető szemléletessé és igényesebbé. Ezek nagysága lehetőleg ne haladja meg az A4-es lap felét, háromnegyedét. Egész, vagy többoldalas szemléltetéseket, táblázatokat a mellékletben kell elhelyezni.

1. A képleteket a margótól 3 cm-re célszerű elhelyezni, amelyeket (ha több van belőle) számozni kell a sor végén kerek zárójelek között. A képlet elemeit jelmagyarázattal kell ellátni.
2. Az ábrákat arányosan a lap közepén kell elhelyezni. Alul sorszámmal, címmel és hivatkozással (forrás!) kell ellátni.
3. A táblázatokat a jobb felső sarokban kell sorszámozni. A táblázat felett, középen cím, a táblázat alatt hivatkozás (forrás!).

A szakdolgozat leadása és megvédése

A véglegesített szakdolgozatot első bírálatra az akadémiai programban megadott időpontban spirálkötésben kell leadni az Intézet titkárságán. Ezzel egyidőben a szakdolgozat digitális verzióját feltölti a GoogleClassroom megfelelő felületére.

Amennyiben a szakdolgozatot a témavezető elfogadhatónak minősíti és védésre ajánlja, a megadott határidőre a hallgató elhelyezi a titkárságon a szakdolgozat 1 db nyomtatott, fekete színű kemény kötésű példányát. Ugyanakkor a hallgató feltölti a szakdolgozat végleges PDF és DOCX verzióját az intézmény repozitóriumába.

A szakdolgozat "nem elfogadható" minősítésű és etikai / fegyelmi eljárást von maga után, ha:

1. A dolgozat idegen műből építkezik, szó szerinti formában, a forrás megjelölése nélkül (plágium). Plágiumként értelmezendő az az eset, amikor a hallgató úgy használja fel mások szellemi termékét, hogy nem ismeri el, nem jelöli meg annak eredeti forrását. Akár tudatosan, akár nem tudatosan teszi ezt, valójában saját szellemi teljesítményeként tünteti fel mások eredményét, azaz más személy szellemi tulajdonával él vissza.
2. Ennek értelmében a plágium esetei: - szó szerinti idézet esetén a szerző nem jelöli meg annak forrását, és nem használ idézőjelet; - szövegrészlet parafrazálása, azaz a szerző saját szavaival átfogalmazott, nem szó szerinti átvétele esetén hiányzik a hivatkozás annak forrására; - statisztikai adat átvétele esetén nincs hivatkozás annak forrására.
3. Amennyiben szó szerinti idézet esetében a szerző hivatkozik annak forrására, de elmaradnak az idézőjelek, illetve szó szerinti idézet esetében hiányzik a hivatkozás, de vannak idézőjelek, nem beszélhetünk plágiumról, csak hivatkozási anomáliáról.

A szakdolgozat "nem elfogadható" minősítésű, ha:

1. A dolgozat nem felel meg az előbbiekben tárgyalt formai és tartalmi követelményeknek.
2. Alapvető tárgyi tévedéseket tartalmaz.
3. Megértést veszélyeztető helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és szerkesztési hibákat tartalmaz.

A védés nyilvános esemény, amelyen bárki részt vehet. A szakdolgozat védése két részből áll:

1. A hallgató bemutatja szakdolgozatát, felvázolja a dolgozat címében is megjelenő probléma-felvetést, majd ismerteti kutatási eredményeit, a szakdolgozat főbb téziseit.
2. A hallgató válaszol a konzulens által felvetett kérdésekre, valamint a záróvizsga bizottság kérdéseire.

A vizsga érdemjegyekkel történő minősítését a bizottság tagjai állapítják meg.