You are here

A licenciátusi és magiszteri szakdolgozat elkészítésének szabályzata » Szabályzati cikkelyek

A licenciátusi és magiszteri szakdolgozat elkészítésének szabályzata

Primary tabs

Szabályzat típusa Szabályzat
Internal/External Belső
Érvényesség kezdete Kedd, Július 30, 2024 - 00:00
Felelős testület Tanulmányi Bizottság
Art. 1

Jelen szabályzat hatálya a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben folyó licenciátusi és magiszteri képzésekre terjed ki.
Art. 2

A szakdolgozat olyan írásbeli dolgozat, amely a szak, szakirány diszciplínáihoz kapcsolódó elméleti-általános témakört feldolgozó, vagy a szakmai gyakorlathoz kapcsolódó, gyakorlati témát elemző önálló munka.
Art. 3

A szakdolgozat a szakirodalomban való jártasságon túlmenően azt is tanúsítja, hogy a hallgató képes a szakirodalom feldolgozásával ismereteit önállóan alkalmazni, önálló következtetéseket, javaslatokat megfogalmazni.
Art. 4

A szakdolgozat főszövegének terjedelme (mellékletek és függelék kivételével) minimum 40, maximum 80 oldal (80000-160000 karakter), a magiszteri dolgozat terjedelme pedig minimálisan 50 oldal (90000 karakter).
Art. 5

A szakdolgozat megvédése licenciátusi / magiszteri záróvizsga része.

› Regulament privind organizarea și desfășurarea examenelor de licență și disertație
Art. 6

A szakdolgozat készítésének menete

A szakdolgozat témájának kiválasztására, kutatással való megalapozására, a szakirodalom tanulmányozására és a szakdolgozat megírására minimum két félév áll a hallgató rendelkezésére.
Art. 7

Az Intézet a hirdetőn közzéteszi az aktualizált, konzulens oktatókhoz rendelt szakdolgozati témajavaslatokat, illetve azokat a témákat, amelyeket a konzulens oktatók javasoltak, figyelembe véve a hallgatók érdeklődését. A szakdolgozati témák kifüggesztésének határideje: június 1. A témakiírás felelőse a dékán.
Art. 8

A konzulens oktatók által előre megadott, illetve jóváhagyott témától eltérő témát akkor választhat a hallgató, ha azt a konzulens engedélyezte.
Art. 9

A téma leadása, a „Szakdolgozati feladatkiírás” (1. sz. melléklet) kitöltése után, nyomtatott formában, aláírással ellátva történik. Határidő: június 20. Felelős: hallgató. A leadott témákat a Kari Tanács hagyja jóvá.
Art. 10

A konzulenst a hallgató kéri fel. Külső konzulens a témában jártas, más felsőoktatási intézményben oktató, kutató szakember is lehet. A szakmai gyakorlathoz kapcsolódó, gyakorlati témát elemző szakdolgozat konzulense kivételes esetben, rektori engedéllyel a témában jártas, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember is lehet.
Art. 11

Szakdolgozati konzultációk a konzulensekkel való megegyezés, időbeosztás alapján történnek. A konzulensek minden tanítási hónapban jegyzik a konzultációkat (ld. a „Konzultációs lap”-ot; 2. sz. melléklet). A hallgató kidolgozza a szakdolgozat részletes vázlatát, szakirodalmat, adatokat gyűjt, ezeket feldolgozza.
Art. 12

A „Konzultációs lapon” a szakdolgozat beadása előtt a konzulens aláírásával igazolja, hogy a hallgató a szakdolgozat elkészítése során rendszeresen konzultált vele, és amennyiben megfelelő szakmai színvonalúnak ítéli a dolgozatot, ezt a megfelelő rubrikában aláírásával jelzi. A nem beadhatónak ítélt dolgozat bírálatra nem adható ki, módosítás után benyújtására csak a következő záróvizsga időszakban van lehetőség.
Art. 13

A Kari Tanács által jóváhagyott téma esetleges módosítására csak a következő esetben és határidők figyelembe vételével van lehetőség:

  1. más fő szakterülethez tartozó új téma választása esetén: a dolgozat leadási határideje előtt minimum 7 hónappal.
  2. ugyanazon szakterületen belüli jelentős témaváltoztatás esetén: a dolgozat leadási határideje előtt minimum 6 hónappal.
Art. 14

A témaváltoztatást a hallgatónak írásban kell kérelmeznie a konzulens tanár jóváhagyásával. A kérést a Kari Tanács bírálja el. Határidő után érkezett témaváltoztatási kérelmek esetén a szakdolgozat "nem elfogadott"-nak minősül, és a hallgatónak új téma választásával kell újrakezdenie a folyamatot.
Art. 15

Nem minősül témaváltoztatásnak az, ha a hallgató az elfogadott témáját szűkíti / bővíti, de a kutatási probléma és a felhasznált szakirodalom lényegét tekintve nem változik. Az ilyen eseteket a konzulens szaktanár egyénileg bírálja el.
Art. 16

A szakdolgozat felépítése

A szakdolgozatnak a következő egységeket kell tartalmaznia:

  1. „Szakdolgozati feladatkiírás” (1. sz. melléklet) - Az Intézet titkárságától kapott „Szakdolgozat feladatkiírás” lapot a szakdolgozat első oldalaként be kell kötni a szakdolgozatba.
  2. „Konzultációs lap” (2. sz. melléklet) - A feladatkiírás után második lapként a konzultációs lapot a szakdolgozatba be kell köttetni.
  3. „Eredetiség-nyilatkozat” (3. sz. melléklet) - A hallgatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a szakdolgozatban foglaltak a saját munkájának az eredményei. A nyilatkozatot a szakdolgozatba a feladatkiírás és a konzultációs lap után be kell köttetni.
  4. Belső címlap - A belső címlap a következőket tartalmazza: Az Intézet neve, a szakdolgozat címe, a szerző neve, szakja, a konzulens oktató neve, beosztása, a szakdolgozat helye és a benyújtás éve.
  5. Tartalomjegyzék - a fejezetek (1., 2., ....), alfejezetek (1.1., 2.1., …), szakaszok (1.1.1., … 2.1.1.,….), esetleg ezen belüli pontok (1.1.1.1., 1.1.1.2., …..) címét és pontos oldalszámát tartalmazza.
  6. Az esetleges mottót, köszönetnyilvánítást a dolgozat elején kell elhelyezni, ezek terjedelme a főszöveghez nem számítható.
  7. Bevezetés (kb. 2-3 oldal terjedelemben) tartalmazza a dolgozat témakörének a címnél részletesebb meghatározását, a témaválasztás indoklását, a megoldásra váró elméleti és gyakorlati kérdések, feladatok, problémák felvázolását, a téma feldolgozásához felhasznált kutatási módszerek, empirikus vizsgálati eszközök rövid bemutatását, a kidolgozás menetének és logikájának, a tartalmi rész felépítésének rövid ismertetését. Utalhat arra, hogy valamilyen ok miatt a címben jelzett témához kapcsolódó területek közül mire nem tér ki a szakdolgozat.
  8. A szakdolgozat fő része a szakdolgozati téma fejezetekre bontott kifejtését tartalmazza. A szakirodalmi összefoglalóban tartalmazza a szakdolgozat középpontjában álló téma tárgyalásához szükséges, a szakirodalomban addig megjelent fogalmakat, elméleti modelleket, empirikus vizsgálati eredményeket. Célja annak bizonyítása, hogy a szerző ismeri és szintetizálni tudja a témában megjelent szakirodalmat. A különböző megközelítések leírásán kívül tartalmazza a szakdolgozat írójának személyes álláspontját és kritikai értékelését is. Saját kutatási eredményeket mutat be és személyes állásfoglalást tartalmaz a szakirodalomra támaszkodva.
  9. Összefoglalás. A dolgozat eredményeinek összegzését, a feltett kérdésekre, problémákra adott válaszok rendszerezését, a téma további vizsgálatának lehetőségét tartalmazza, 3-10 oldalban.
  10. Irodalomjegyzék. Tartalmazza mindazon könyvet, folyóiratot, szakdolgozatot, kéziratot, internetes és egyéb irodalmat, amelyeket a hallgató a szakdolgozat készítése során részben vagy teljes egészében elolvasott, felhasznált. Ez vonatkozik a szövegközi ábrák, táblázatok, a közölt statisztikai adatok és mellékletek szakirodalmi forrásaira is.
  11. Idegen nyelvű összefoglaló (német/angol/francia, 0.5 - 1 oldal terjedelemben).
  12. Mellékletek, Függelékek. Azon ábrák, táblázatok, illusztrációk, kérdőív, interjúvázlat, stb., amelyek a dolgozat megértéséhez szükségesek, de formájuk és/vagy terjedelmük miatt a mellékletben való elhelyezésük indokolt. A mellékletekre, függelékekre, jegyzetapparátusra, bibliográfiára vonatkozóan terjedelmi megkötés nincs.
Art. 17

Formai követelmények

A szakdolgozat szöveges részének formai követelményei:

  1. Papírméret: A 4.
  2. Betűtípus: Times New Roman.
  3. Betűméret: főszöveg 12pt, jegyzet 10pt.
  4. Sortávolság: 1,5.
  5. Lapszél: bal 3 cm, a többi 2,5 cm.
  6. A fejezetek címe középre, a többi cím a baloldalra kerül.
  7. Minden fő fejezet új oldalon kezdődik. A fejezetek és alfejezetek címei élesen elkülönülnek el a főszövegtől (félkövér betű, a főszövegnél 1-2pt-tal nagyobb betűméret). A fejezetcímek előtt és után egy-egy sor üresen marad.
  8. A szakdolgozatban lábjegyzeteket kell alkalmazni nem végjegyzeteket.
Art. 18

A szemléltetés formai követelményei. A dolgozat szöveges része grafikonokkal, ábrákkal, táblázatokkal, esetleg térképekkel, színes képekkel tehető szemléletessé és igényesebbé. Ezek nagysága lehetőleg ne haladja meg az A4-es lap felét, háromnegyedét. Egész, vagy többoldalas szemléltetéseket, táblázatokat a mellékletben kell elhelyezni.

  1. A képleteket a margótól 3 cm-re célszerű elhelyezni, amelyeket (ha több van belőle) számozni kell a sor végén kerek zárójelek között. A képlet elemeit jelmagyarázattal kell ellátni.
  2. Az ábrákat arányosan a lap közepén kell elhelyezni. Alul sorszámmal, címmel és hivatkozással (forrás!) kell ellátni.
  3. A táblázatokat a jobb felső sarokban kell sorszámozni. A táblázat felett, középen cím, a táblázat alatt hivatkozás (forrás!).
Art. 19

A szakirodalmi hivatkozás és az irodalomjegyzék formai követelményeit a konzulensek saját tudományterületük elfogadott normái alapján maguk határozzák meg.
Art. 20

A szakdolgozat leadása és megvédése

A véglegesített szakdolgozatot első bírálatra az akadémiai programban megadott időpontban spirálkötésben kell leadni az Intézet titkárságán. Ezzel egyidőben a szakdolgozat digitális verzióját feltölti a GoogleClassroom megfelelő felületére.
Art. 21

A szakdolgozatot a konzulens tanár minősíti írásban, a szakdolgozati bírálati lapon. A megadott határidőre konzulens tanár nyilatkozik arról, hogy a dolgozat "elfogadható" / "nem elfogadható".
Art. 22

Amennyiben a szakdolgozatot a témavezető elfogadhatónak minősíti és védésre ajánlja, a megadott határidőre a hallgató elhelyezi a titkárságon a szakdolgozat 1 db nyomtatott, fekete színű kemény kötésű példányát. Ugyanakkor a hallgató feltölti a szakdolgozat végleges PDF és DOCX verzióját az intézmény repozitóriumába.
Art. 23

Amennyiben a szakdolgozatot az opponens elégtelennek minősítette, nem javasolja elfogadásra, úgy azt újabb bírálatra ki kell adni. Nem bocsátható védésre az a szakdolgozat, amelyet mindkét bíráló elutasított. Ebben az esetben újabb dolgozat csak a következő tanév záróvizsga időszakában nyújtható be.
Art. 24

A szakdolgozat "nem elfogadható" minősítésű és etikai / fegyelmi eljárást von maga után, ha:

  1. A dolgozat idegen műből építkezik, szó szerinti formában, a forrás megjelölése nélkül (plágium). Plágiumként értelmezendő az az eset, amikor a hallgató úgy használja fel mások szellemi termékét, hogy nem ismeri el, nem jelöli meg annak eredeti forrását. Akár tudatosan, akár nem tudatosan teszi ezt, valójában saját szellemi teljesítményeként tünteti fel mások eredményét, azaz más személy szellemi tulajdonával él vissza.
  2. Ennek értelmében a plágium esetei: - szó szerinti idézet esetén a szerző nem jelöli meg annak forrását, és nem használ idézőjelet; - szövegrészlet parafrazálása, azaz a szerző saját szavaival átfogalmazott, nem szó szerinti átvétele esetén hiányzik a hivatkozás annak forrására; - statisztikai adat átvétele esetén nincs hivatkozás annak forrására.
  3. Amennyiben szó szerinti idézet esetében a szerző hivatkozik annak forrására, de elmaradnak az idézőjelek, illetve szó szerinti idézet esetében hiányzik a hivatkozás, de vannak idézőjelek, nem beszélhetünk plágiumról, csak hivatkozási anomáliáról.
Art. 26

Az a végzős hallgató, aki ellen plágium-, illetve fegyelmi eljárás indult, az eljárás lezárultáig nem záróvizsgázhat. Amennyiben az eljárás során a plágium nem nyer bizonyítást, akkor a rektor engedélyezi a záróvizsga soron kívüli letételét.
Art. 27

A szakdolgozat "nem elfogadható" minősítésű, ha:

  1. A dolgozat nem felel meg az előbbiekben tárgyalt formai és tartalmi követelményeknek.
  2. Alapvető tárgyi tévedéseket tartalmaz.
  3. Megértést veszélyeztető helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és szerkesztési hibákat tartalmaz.
Art. 28

A szakdolgozat megvédése a záróvizsga része. A témavezető által elfogadhatónak és védésre alkalmasnak ítélt szakdolgozat digitális verzióihoz hozzáférést kapnak a záróvizsga dolgozatvédésében részt vevő bizottsági tagok legalább egy héttel a védés időpontja előtt.
Art. 29

A védés nyilvános esemény, amelyen bárki részt vehet. A szakdolgozat védése két részből áll:

  1. A hallgató bemutatja szakdolgozatát, felvázolja a dolgozat címében is megjelenő probléma-felvetést, majd ismerteti kutatási eredményeit, a szakdolgozat főbb téziseit.
  2. A hallgató válaszol a konzulens által felvetett kérdésekre, valamint a záróvizsga bizottság kérdéseire.

A vizsga érdemjegyekkel történő minősítését a bizottság tagjai állapítják meg.
Art. 30

Védés után a szakdolgozat egy példányát az Intézet könyvtára őrzi. Szakdolgozatot hallgató nem kölcsönözhet, csak helyben tanulmányozhat. A szakdolgozat digitális repozitóriumban őrzött tartalma csak a kézirat szerzője és a témavezető számára hozzáférhető.
Art. 31

Záró rendelkezések

Jelen Szabályzatot a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Szenátusa megtárgyalta és elfogadta 2021 / 03 / 09 -én.

A Szabályzat a Szenátus 2024 / 07 / 30 -án revideálásra került.